Blog

Hát milyen legyen a mi házunk ?

A HÁZ.

ÍRTA: TOROCZKAI-VIGAND EDE (1907)

Hogy a ház egyéniségünk kifejezője, ez nem az ídeálisták állítása. A legreálisabb A ház tudomány, a természetrajz ís tanít erre, mikor elmondja, hogy minden állat másféle vackot készít magának aszerint, melyik micsodás, s az ő odúja, fészke egy más állatnak nem volna jó. Pedig az állatok nincsenek annyira házukra utalva, mint mi emberek, kik életünk legnagyobb részét lakásunkban töltjük. Milyen volna az a ház, mely egyéniségünkkel és lelki életünkkel szoros összefüggésben van? Embere válogatja, tehát ismernünk kell azt az embert. Mivel kinek-kinek más a hivatása, más az egyénisége, azért más-más a háza is. Más az orvosé, a kereskedőé, a lelkészé, tisztviselőé, gazdaemberé, tanáré stb. így feladatunk az, hogy az egyén igényeinek megfelelően és pszíchologíce építsük fel házát, a gazda szellemi követeléseinek, kívánságainak tiszteletével. Ha az emberek igazán emberhez méltóan élnének, lakóhelyük valóságos szentéllyé válnék. A fentiekből következik, hogy amint nincs két teljesen egyforma ember, úgy nem lehet mindenben megegyező két ház sem.

Bimbó út 63 – Ligeti Pál és Pallos György legyező formájú társasháza elkészültekor, 1943-ban. A támfal és a homlokzat a helyben kitermelt terméskövek felhasználásával épült.

 Hát milyen legyen a mi házunk ? 

Fejezze ki saját korunk igényeit és a mi életünkkel legyen szoros összefüggésben. Kiinduló pont a telek, az égtájak fekvése. A külső díszítést a szerkezeti elemek adják meg, melyek anyaguk szerint érvényesüljenek : a tégla, a kő, a vas, a fa. Szobáink számát igényeink szabják meg. Minden szoba szükséglete szerint nézzen az égtájak felé. A családi ház aránylag olcsóbb, ha emeletes, mert kevesebb a föld- és alapozási munka, kisebb a fedél. A helyiségek beosztása: a földszint, miután közelebb van a külső élethez, a nappali foglalkozás helye. Odavaló tehát egy kis belépő előtér. Ez természetesen a legkisebb, mert ezen csak keresztüljárunk, legfeljebb felső
ruháinkat tesszük le benne. Most következik a lakó- és egyben fogadószoba (a lakatlan szalon helyett). E körül sorakozik az ebédlő, uríszoba, szóval az idegeneknek is szánt helyiségek. Szép, ha a lakó-fogadószobából egy kis festői lépcső vezet az emeletre (az alatta levő fülkét nagyon kedvesen berendezhetjük csevegő helyiségnek). így fölösleges lesz a rideg lépcsőház. Az emelet elzárt lakosztály. Odavalók a hálószobák, gyermekszoba, fürdőszoba, melyre az eddiginél több súly helyezendő! Az alagsorban van a konyha meg a cselédszoba, mosókonyha, melyeket azonban ne tekintsünk mellékhelyiségeknek; tágasak, szellősek, tiszták legyenek, ha azt akarjuk, hogy egészség legyen mindenütt.

Letisztult formák, nagy ablakok, rafinált terek, és néhány apróság, ami izgalmassá tud tenni egyszerű homlokzatot. – Molnár Farkas Lejtő utcai villája 1944-ből.

A szobák magasságának elég 3 méter. Hiába magas a szoba, ha a fönt levő levegő nem újul meg folyton. Azért inkább egy, de széles és magasan elhelyezett ablak egészséges a tüdőnek és szemnek. Az ilyen ablak engedi csak a fényt a mennyezet magasságától a padló végéig beözönleni ; a felső levegőt is folyton cirkuláltatja. Az ablak alatt levő mélyített rész nagyon kedvesen beépíthető könyvespolccal, mely fölött széles virágdeszka kínálkozik. A függönyökkel takarékosan bánjunk. Ha már szeretjük a nehéz függönyt, ne az ablakra tegyük, hanem az ablakpillérre. Az ablakon fényt átengedő, mosható függöny legyen (batíszt, nyersselyem, muszlin). A bútorral gazdálkodjunk. A zsúfoltság sohasem szép. A falak világosak lehetnek, a mennyezet és tőle lefelé a szobamagasság 1 j/s , hogy a fényt levetítse. A képeket a leggondosabban válogassuk meg és ne akasszuk olyan magasra, hogy látni se lehessen őket. A dísztárgyakkal se pazaroljunk. Csak a parvenü rak ki mindent. A kulturember féltett kincsét zár alatt tartja s csak a hozzáértőknek mutatja. Ha nem kerül szép szőnyegre, akkor semleges, egyszínűt válasszunk. A szobában szoruljon minden háttérbe, csak a virág, könyv, kép uralkodjon. Szeressük a napsütötte, világos szobát. A háló- vagy gyermekszoba bútora lehetőleg fehérre mázolt legyen, a bútorok áthuzata vászon vagy virágos karton, mi gyakran mosható, felcserélhető. A fölösleges reprezentatív szobák helyett legyen dolgozószobánk könyvtárral; lehetőleg egyszerűre készíttessük, hogy a nyugalom érzését keltse és a szellemet munkára ösztönözze. Széle ablakaiban sok-sok virág és még több könyv.

Toroczkai Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.)

Magyar népies stílusú építész, iparművész és író. Kezdetben Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott. 1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol valamint a környéki falvakban épített műveiben felhasználta az erdélyi népi művészet elemeit. Tanára volt az Iparművészeti Iskolának. 1945-ben, Budapest ostroma alatt bomba által halálos sérülést szenvedett. (wikipédia)